A Screenist i IEO-ra, vagyis Initial Exchange Offeringre készül. Mi is ez igazából, és mi garantálja azt, hogy sikeres lesz ez a lépés? Elmondjuk, hogy időben tudj lépni, és kihasználni a startupban rejlő lehetésgeket!

Az IEO, és amit igazából jelent

Az IEO lényege a tokenek kibocsátása a tőzsdei bevezetést megelőzően, amikor is kiemelkedően jó feltételekkel juthatunk ehhez a sajátos, belső körben működő, de idővel akár hagyományos valutára is váltható fizetőeszközhöz Nem titok, hogy a startupok jellemzően azért bocsátanak ki tokeneket, hogy működésüket finanszírozzák, tehát igen olcsón lehet ezekhez jutni. 

Az IEO sikerének kulcsa, hogy a Screenist egy jónevű, nemzetközi piacon elismert nagy partnerrel közösen hajtja végre a kibocsátást, ez tehát gyakorlatilag olyan, mintha a londoni tőzsdén vagy a Nasdaq-on vásárolnánk meg a tokent, hiszen az minden tőzsdei bevezetés szempontjából szükséges kritériumnak megfelel. 

A jó hír tehát, hogy az IEO ezelőtt nemismert biztonságot jelent a befektetőnek. Ne feledjük, hogy ezen a ponton a tokennek jegyzett market-making ára van, és ha az IEO sikeres - vagyis kellő mennyiségű token talál gazdára -  a token a tőzsdén már szabadáras… tehát a határ a csillagos ég, gyakorlatilag beláthatatlan, mennyit hoz a konyhára ettől a ponttól. 

Időben érdemes lépni!

A tokenek száma limitált, a Screenist esetében összesen 155 millió token kerül kibocsátásra. Itt is a szűkösség elve érvényesül, a hagyományos árupiaci működéshez hasonlóan: aszály idején a búza drága, megfelelő időben, amikor bőven termett, ugyanakkor olcsón hozzá lehet jutni . 

A folyamat elején tehát, amikor még pár tucat felhasználó van csupán, a jutalom-rendszer tokenjeit fillérekért meg lehet vásárolni, ám minél inkább bővül, annál kevesebb lesz a token, és ahogy egyre többre mutatkozik igény, az értéke is folyamatosan növekszik. Gondoljunk csak a BitCoinra, ami kezdetben igen olcsó volt, aztán nagyjából megsokszorozza az értékét, ahogy egyre többen kattantak rá a banki tranzakció és külső közvetítő nélküli, bármilyen apró egységre osztható kriptopénz lényegére. 

“A Screenist esetében a kezdeti, bevezető szakaszban 33 százalékos bónuszról beszélünk, vagyis 100 dollárból 133 dollárom lesz, és hat hónap elteltével a tőkeösszeget - tehát a 100 dollárt - akár ki is vehetem kisbefektetőként, míg a nagyobb összegeket mozgató tulajdonosok két év után juthatnak a tőkeösszeghez. “

Mivel persze a token bármennyi ideig - három hónapig vagy akár három évig - birtokolható, és ez idő alatt egy vagy több tőzsdére is bevezetésre kerül (a Screenist egyik tagja, Jason King az Egyesült Arab Emirátusokban az ottani IEO tőzsdén bír hathatós szaktekintéllyel, míg másik az Államokban), a token értéke real time is dinamikusan növekedhet elvégre az online reklámpiac a product placement irányába mozdul el, ergó a piackutató cégek szerint óriási robbanás várható ezen a területen. 

Miért érdemesa NIS a bizalomra? 

A fentiekből jól látszik, hogy mi is az a Screenist-token (NIS), hogyan működik és hogyan hozhat a potenciális befektető számára bő pénzt, ugyanakkor a végén ott a kérdés: miért pont ők, miért bíznánk pont az online reklámpiac forradalmi, megszokottól eltérő, ugyanakkor az abszolút sikertendencia irányába mozduló megoldását támogató tokenizáció üzleti sikerében? 

A Screenist mögött egy olyan profi, kitűnő szakemberekből álló csapat áll, amely hat éve lépésről lépésre azon dolgozik, hogy az IEO sikeres legyen. Pontosan ismerik a fogyasztói magatartást formáló aktuális tendenciákat és az online marketing-trendeket, amelyek mentén a projekt egyre szélesebb rétegek elérésére képes. 

Maga a CEO, Jakab Tibor már több saját maga által alapított vállalatát felfuttatta és eladta. Kevesen tudják, de rendkívül kompetitív piacon is sikerre vitte a projektjeit, és a világ egyik legnagyobb szakmai befektetőjének adta el vállalatait. Így nem kérdés, hogy ezt a projektet ezzel a háttérmunkával A Screenist-team abszolút képes sikerre vinni. 

Emellett érdemes azt is megemlíteni, hogy folyamatosak a találkozók és a konzultaciók a világ vezető filmgyártóival, akik részt vesznek a termek kialakításában. Nagy informatikai cégek támogatják a projektet, akik infrastruktúrájukat és humán erőforrásaikat is mozgósították már a Screenist számára. Olyan nem várt segítség ez, ami jól mutatja, milyen potenciált látnak ezek a vállalatok a projektben.

Nem véletlenül: a Screenist-token technikai háttere úgy került megalkotásra, hogy nemzetközi szinten széles tömegek bevonására is képes legyen. Az erről szóló részletes cikkünket itt tudod elolvasni, és ha bármi kérdésed észrevételed lenne, ne habozz írni a lenti elérhetőségeink valamelyikén.

Ha elsők között akarnál értesülni a Screenist új feljlesztéseiről, vagy kedvezményesen vásárolni a részvényből, akkor kövess minket a Linkedinen, vagy iratkozz fel a hírlevelünkre, a Telegramcsatornánkra, vagy a Twitterünkre! 

A látszólag csendes felszín alatt a Screenist igencsak aktív hónapokat tudhat maga mögött.  Most jött el az idő, hogy a háttérben zajló eseményről bővebben is beszámoljunk. 

A Screenist  - amint arról korábban többször is beszámoltunk - segítségével azonnal megvásárolhatjuk a képernyőn látott terméket, méghozzá anélkül, hogy hirdetések rontanák el a felhasználói élményt. Voltaképpen a világ legkirályabb online vásárlási platformja születik, amelynek bárki a részese lehet, hiszen a termékelhelyezés így nem csak az óriásbüdzsével rendelkező világcégek kiváltsága, hanem bárki élhet vele, aki a saját termékkategóriájában gyorsan reagál és licitál (és hogy miért működik a termékelhelyezés: tudd meg itt!).

Ahhoz, hogy egy ilyen rendkívül precíz és összetett rendszer létrejöjjön, egy sor olyan médiatechnológiai fejlesztésre is sor került, amelyek nem csupán a Screenistről szólnak, hanem egyéb területeken is széles réteg - elsősorban természetesen a reklám- és médiaügynökségek, valamint a hirdetők - hasznára válnak az üzleti szférában. A médiatechnológiai megoldások iránti érdeklődés óriási, hiszen minden cég szeretné tudni, hogy a reklámra költött pénz melyik része kidobott pénz, és mi az, ami valós eredményeket hoz. 

“Igen, az elmúlt évek fejlesztései több önálló, a maga jogán is megálló marketinghatékonyság-növelő megoldást eredményeztek - mondja Jakab Tibor CEO. - Elsősorban konverziónövelő, kampány aktivizáló, fogyasztói viselkedést elemző megoldásokról van szó, amelyeket az elmúlt időszakban potenciális megrendelők és ügyfelek segítségével egyaránt teszteltünk.” 

Ez a pár hónap a szakember beszámolója szerint arról szólt, hogy a Screenist által létrehozott, marketing-hatékonyságot növelő fejlesztése a végfelhasználók által használt platformokhoz igazították, és megkezdték a tárgyalásokat azokkal a piaci szereplőkkel, amelyek a leginkább képesek a termékekben rejlő lehetőségek kiaknázására. De nézzük csak, miről is van szó pontosan…

A Screenist Campaign Activator lényege, hogy a statikus offline hirdetés - legyen szó tévéreklámról, print hiredetésről vagy klasszikus óriásplakátról  - a Screenist által fejlesztett megoldás segítségével “bekapcsolhatóvá” válik. A fogyasztót különféle aktivitásösztönző feature-ök kapcsolják a termékhez, így nem csak aktívabb a vásárló, de egyúttal egy igen komoly adatbázis felépítésére is lehetőség nyílik. 

A Screenist Conversion Booster szintén a marketingkampányok hatékonyságát segíti. Segítségével a termék vagy szolgáltatás közvetlenül válik elérhetővé, vagyis a Screenist a célközönséget gyakorlatilag házhoz hozza. 

A Screenist Customer Behaviour Analyzer lényege, hogy a Screenist a fogyasztói magatartás minden apró nüanszát figyeli és elraktározza, így aztán a big data miatt pontos képet kaphatunk arról, hogy a vásárló honnan érkezik a kívánt platformra, mire kattint, mit vásárol, milyen pontan távozik az oldalról vagy a hirdetési felületről. 

Jelenleg is dolgozunk a fenti marketing-hatékonyságot növelő fejlesztések ooptimalizálásán, valamint a reklám- és médiaügynökségekkel és hirdetőkkel folytatott tárgyalások is megkezdődtek, ezzel párhuzamosan ugyanakkor a Screenist a folyamatos piackutatás irányába összpontosítja erőit. A cél az, hogy mind a befektetői, mind pedig az ügyféloldalról kapott visszajelzések alapján még precízebben alkalmazkodjon a piaci igényekhez. 

Most érdemes követned a fejleményeket, hiszen hamarosan elkészül a Screenist applikációja, ami ezeket a technológiai újítasokat tető alá hozza, és ami az ügyfelek már meglévő appjébe is beépíthető. Ha pedig szeretnél ezen az egészen új online platformon hatalmas kedvezménnyel fizetőeszközhöz jutni (márpedig miért is ne szeretnél, gondoljunk csak a bitcoinból lett milliomosokra), akkor maradj velünk: érdemes!

Ha elsők között akarnál értesülni a Screenist új feljlesztéseiről, vagy kedvezményesen vásárolni a részvényből, akkor kövess minket a Linkedinen, vagy iratkozz fel a hírlevelünkre, a Telegram csatornánkra, vagy a Twitterünkre! 

Stay tuned!

A Screenist IEO-ra készül. Ez azt jelenti, hogy most elképesztően kedvező feltételekkel lehetsz te is egy aktuális piaci trendekre épülő, profi fejlesztésű, dinamikusan növekvő ökoszisztéma része, amely rövid időn belül akár hússzoros hasznot is hozhat a konyhára. Mutatjuk, hogyan...

Az aktuális piaci trendek és igények mentén született és fejlődik

A Screenist sikerének kulcsa, hogy olyan környezetre épül a teljes koncepció, amely a médiafogyasztás és a hirdetési piac alakulásának tendenciáihoz maximálisan illeszkedik. Nézzük csak, mi történik: a tévé háttérbe szorul, az emberek a különféle digitális eszközeiken nézik a filmeket, videókat, klipeket, méghozzá egyre nagyobb számban és léptékben, egyre több mozgó tartalom születik. 

A hagyományos reklámok egyre kevésbé jutnak el a nézőkhöz, a többség ugorja, egyre többen blokkolják a médiafogyasztást megzavaró hirdetéseket. Az online hirdetés leginkább hatékony eszköze ma egyértelműen a termékelhelyezés: amikor látjuk, hogy Forrest Gump milyen tornacsukában futja végig az államokat, és magunk is vágyni kezdünk egy ilyen cipőre. A Screenist világában persze nem csak a Nike-hoz hasonló óriásoknak osztanak kártyát, hanem gyakorlatilag minden piaci szereplő megjelenhet: a kutyapóráz mögötti cégtől kezdve egészen addig, akitől megrendelhetők a bögrék, amiből a sztár iszik. 

Hasít az in-app marketing is: sokszor nemhogy a lakást nem akarjuk elhagyni vásárláshoz, még csak az alkalmazásból sem akarunk kilépni, hogy újat nyisson meg. Nos, a Screenist épp erről szól: azonnali, biztonságos és tranzakciómentes vásárlási lehetőséggel köti össze azt, amit a mozgókép mutat. 

A Statista felmérése szerint az e-commerce éves szinten 4,5 trillió dolláros biznisz, az online hirdetési piac keretében pedig - a  maga éves 10,2 százalékos növekedése mellett - a Mordor Intelligence adatai szerint csak az USA-ban 129 milliárd dollár cserélt gazdát 2019-ben. Ha olyan befektetést szeretnél, ami néhány éven belül egészen biztosan jelentős hasznot hoz, ez az a terület, amivel képtelenség mellélőni. 

Megvan a tökéletes technika a Screenist mögött

A Screenist a blockchain tökéletesen átlátható, ellenőrizhető, biztonságos rendszerét használja ahhoz, hogy a taggereket (a filmeket néző, és az adott időkódnál terméket megjelölő médiafogyasztókat), a validátorokat (akik ellenőrzik, hogy az adott termék tényleg megfelelő címkét kapott) és a terméktulajdonosokat (akiknek a termékéről szó van) összekösse. 

Igen, ezeknek  a szereplőknek mindegyike profitál a jelenlétből, ugyanakkor egy ilyen összetett, gyorsan működő rendszert, ahol bevételek mozognak a világ minden részéről, hagyományos pénzügyi keretek között képtelenség volna menedzselni. Sem a dollár, sem az euró, sem egyéb valuta nem alkalmas mikrotranzakciókra, hiszen a nagy banki költség miatt nem érné meg kisebb-nagyobb utalásokkal operálni. 

A token egyfajta kriptopénz, aminek lényege épp az, hogy a rendszeren belül működik, könnyű vele bánni, nincs külső szereplő vagy tranzakciós költség, működését nem befolyásolják egy-egy ország belpolitikai eseményei, az egész világ a közös piac része, és a felhasználóbarát megoldásokkal elfedett komoly fejlesztésen alapuló tokenizált minőségbiztosítás garantálja, hogy mindenki a pénzéhez jut, és hogy ez a pénz akár dollárra, euróra vagy bármilyen egyéb valutára is beváltható. 

Pénzünk meghússzorozása is benne van a pakliban

Amikor 50 Cent új albuma, az Animal Ambition 2014-ben kijött, a rapper a menedzsment unszolására lehetővé tette, hogy a rajongók Bitcoinnal is fizethessenek a letöltésért. Akkoriban, gyakorlatilag az elsők között, 50 Cent 700 Bitcoinra tett szert, 463 ezer dollárt fektetett a sztoriba. Négy évvel később a Bitcoin ára a magasba szökött, és a rapper 7 millió dollárt kaszált, ahogyan rajta kívül még sokan hússszorozták meg a vagyonukat az elkövetkezendő időszakban. Aki akkoriban fanyalgott a Bitcoin szó hallatán, most garantáltan veri a fejét a falba. Ismerős, ugye? 

Persze azóta világszerte számos startup próbálkozott hasonló nagy dobással, 10-ből 9 azonban rendszerint elbukik. A Screenist mögött ugyanakkor egy olyan profi, kitűnő szakemberekből álló csapat áll, amely hat éve lépésről lépésre azon dolgozik, hogy az IEO sikeres legyen. Jakab Tibor CEO már több saját maga által alapított vállalatot futtatott fel és adott el. Kevesen tudják, de rendkívül kompetitív piacon is sikerre vitte a projektjeit, és a világ egyik legnagyobb szakmai befektetőjenek adta el vállalatait, azon kívül Jason King neve is garancia a sikerre. 

150 millió token - mennyi lesz a tiéd? 

A Screenist most IEO-ra, vagyis Initial Exchange Offeringre készül, amelynek lényege, hogy a cég egy jónevű, nemzetközi piacon elismert nagy partnerrel közösen hajtja végre a kibocsátást, ez tehát gyakorlatilag olyan, mintha a NIKKEI-en, TSE-en vagy a Nasdaq-on vásárolnánk meg a tokent, hiszen az minden tőzsdei bevezetés szempontjából szükséges kritériumnak megfelel. Összesen 150 millió token kerül kibocsátásra. (Olvasd el az erről szóló részletes cikkünket, itt találod!)

Az IEO-ban rejlő hatalmas lehetőség épp az, hogy a limitált számú tokenekhez itt és most az elején elképesztő bónusszal lehet hozzájutni, és ennek minden centjét a cég saját növekedésére fordítja. Aki most vesz tokent, az 33 százalék garantált bónuszt kap, vagyis ha 100 dollárt Screenist-tokenbe fektetsz, 133-at kapsz érte. És hogy ezt mikor veheted ki? Nos, a tőzsdei kibocsátás pillanatától kezdve a tőkét - vagyis a 100 dollárt - bármikor ki lehet venni, de a hasznot - a 33-at - a kisbefektetőnek 6 hónapig bent kell hagyniuk, míg az 50 ezer dollárnál nagyobb pénzeket mozgató, egyedi megállapodással rendelkező tulajdonosoknak két évet kell ehhez várniuk.  

Dinamikus növekedés!

Értelemszerűen ahogy egyre közelebb érkezünk a jól előkészített tőzsdei megjelenéshez, a bónusz csökken: 2-3 hónap múlva már csak 22 százalék lesz, majd 11, de egy ponton túl nem a bónusz az, ami miatt megéri tokenbe fektetni, hanem a tény, hogy a fizetőeszköz értéke annak terjedésével párhuzamosan dinamikusan növekszik - ahogyan ez a BitCoin esetében is történt. Ez azt jelenti, hogy minden befektetett 100 dollár után potenciálisan akár a hússzoros érték, vagyis 2 ezer dollár is ütheti a markunkat, miközben igazán nem kockáztatunk, hiszen a tőkeösszeget már hat hónap után kivehetjük. 

Kétszámjegyű növekedés? Igen!!

Ha ez most kissé elrugaszkodott elképzelésnek tűnik, érdemes visszagörgetni a cikk elejére: az egész Screenist-ökoszisztéma katalizátora ugyanis a brutális gyorsasággal növekvő e-kereskedelem és a minden más csatornát maga mögé utasító online hirdetési piac aktuális fogyasztói magatartásra épülő kiaknázása, ergó ezen a területen a két számjegyű növekedés éves szinten teljesen megszokottnak számít.  

Ne feledd, Screenist-tokenből csak 150 millió darab van: érdemes most lépni, hogy a lehető legjobb feltételek mellett fialjon a pénzünk, egy abszolút 21. századi, közösségi ökoszisztéma mentén. 

Ha elsők között akarnál értesülni a Screenist új feljlesztéseiről, vagy kedvezményesen vásárolni a részvényből, akkor kövess minket a Linkedinen, vagy iratkozz fel a hírlevelünkre, a Telegram csatornánkra, vagy a Twitterünkre! 

Ugye tudod, mi a következő lépés?

Stay tuned!

A Screenist az elsők között aknázza ki az online reklámpiaci szegmens tokenizálásában rejlő lehetőségeket. De mi is ez az egész, és miért éri be részese lenni? A témát Csabai Csabával, az Inlock CEO-jával és a Screenist core-csapat tagjával járjuk körül.

“A Screenist lényege, hogy a képernyőn látott termékhez direkt vásárlási lehetőséget kapcsoljunk: nézek egy videóklippet vagy egy hollywoodi filmet, látom, hogy a kedvenc színészem egy klassz napszemüveget visel, szeretném azt én is magaménak tudni. A Screenist-alkalmazás segítségével azonnal meg tudom nézni, milyen márkáról, gyártmányról van szó, és rögtön látok egy webshopot is, ahol a napszemüveget meg is vásárolhatom” - foglalja össze a lényeget Csabai Csaba, a blockchain háttér kidolgozásában kompetens szakember.  

“Nyilvánvaló, hogy sugározható, streamelhető tartalomból rengeteg van, belegondolni is szédítő, mekkora staffot tarthat fenn pl. a Google, hogy a YouTube-os tartalmakat ellenőrizze, vagy akár a Facebook a felhasználói content cenzúrájára. Itt kerül képbe a Screenist mögött álló fejlesztés: megteremtettünk egy olyan működési elvet, aminek mentén egy szélesebb közösség - megfelelő motiváció mellett - érdekeltté válik a tevékenységben, és rendszer önmagát tartja fenn és termel profitot. Jelen esetben arról van szó, hogy taggerrek - önkéntes felhasználók, akik a képernyőn látható termék azonosításában segítenek - tömege “fogyasztja” a médiatartalmakat, és a megfelelő time kódok mentén, hiteles információ alapján helyezi el a termékinformációt.”

Persze nem elég, hogy egy egyetemista - vagy bárki, aki rengeteg filmet néz - esti munkája részeként, filmnézés közben beazonosítja James Bond öltönyét vagy a menő táskákat a Szex és New Yorkból: a tokenizált minőségbiztosítás lényege épp az, hogy több szintű validálási rendszer van, és csak a hiteles információért jár jutalom - pénzbevétel -, így nem éri meg csalni. A taggerek nem csak azért kapnak részesedést, ha ők taggeltek először, a történet több szálon fut: az eggyel magasabb szinten három validátor hagy jóvá egy taggelést, és ha ők hibáznak, ők a már meglévő stake-jeikkel - pénzükkel - is fizetnek ezért. Végül fontos, hogy a végső eredményt a terméktulajdonos - pl. a Nike, az Armani, a Graff Diamonds -  is megvétózhatja, ha mégsem az ő holmijáról van szó, így egészen biztosan hiteles infót kapunk, mit is látunk a képernyőn.

Teljesen világos, hogy egy ilyen összetett, gyorsan működő rendszert, ahol bevételek mozognak a világ minden részéről (nem csak a taggelések, de a folyamatos licitek és vásárlások kapcsán is), hagyományos pénzügyi keretek között képtelenség volna menedzselni. Sem a dollár, sem az euró sem egyéb valuta nem alkalmas mikrotranzakciókra, hiszen a nagy banki költség miatt nem érné meg fenntartani a rendszert. Csabai rávilágít, hogy már most több százezer aktív taggert juttatva nagyobb összegekhez, és akkor még nem beszéltünk az igazán nagyot hasítani képes egyéb szereplőkről: a hirdetőkről, terméktulajdonosokról és természetesen a befektetőkről.

“Igen, itt kerül a képbe egy olyan fenntartható ökoszisztéma a taggerek, a hirdetők és a terméktulajdonosok között, amit központi kontroll nélkül, az ebben érdekelt felek tartanak fenn, és amit természetesen blockchain tökéletesen átlátható és saját kézben futó rendszere nélkül nem lehetne működtetni. Egyértelmű, hiszen előkerülne az érdekkonfliktus, ha nem egy potenciálisan végtelen tagszámú közösség venne ebben részt: az HBO Go nem akarná a Hulu vagy a Netflix tartalmait taggeltetni, és vica versa, így viszont kizárólag a hirdető és a taggerek, a hirdetők és a terméktulajdonosok - nem feltétlenül egy gigamárka tulajdonosa, akár egy kisebb napszemüveggyártó cég, a webshop, ahol a terméket értékesítik - érdekei jelennek meg, egymással összhangban. 

Az ökoszisztéma tehát fenntartja magát a tokenizált rendszeren keresztül” - foglalja össze az ökoszisztéma lényegét Csabai Csaba. 

Arról, hogy ebből a profin kifejlesztett, dinamikusan növekvő piacra épülő rendszerben miként juthatsz bőséges pénzhez, következő cikkünkben bővebben is olvashatsz.

Ha elsők között akarnál értesülni a Screenist új feljlesztéseiről, vagy kedvezményesen vásárolni a részvényből, akkor kövess minket a Linkedinen, vagy iratkozz fel a hírlevelünkre, a Telegram csatornánkra, vagy a Twitterünkre! 

Mi is bizonyítaná jobban, hogy a Screenist tökéletesen illeszkedik az állandóan változó óriáspiachoz, minthogy a világ talán legkonzervatívabb befektetőit felvonultató elitkonferencia, a Ritossa is nyit a az új technológiákban rejlő lehetőségek, ezáltal a Screenistre felé is?

A Dubaiban idén március 2. és 4. között tartott Ritossa Family Office Investment Summit igen komoly eseménynek számít, több mint 4 trillió dolláros befektetői vagyon képviseletét képzeljük el. A Screenist színeiben Jason King, a Flashcoin egyik atyja és a CGS Group vezető partnere látogatott el a konferenciára, így aztán őt kérdeztük a legfrissebb befektetői trendekről és persze a Screenistben rejlő piaci potenciálról.

“A családi vagyonkezeléssel foglalkozó family office-ok meglehetősen konzervatívnak számítanak crypto-ügyben, ugyanakkor főként az újabb, második generációs office-ok nyitnak a friss lehetőségek felé, miközben persze a hagyományos területekre fókuszáló cégek is érdeklődéssel figyelik az újabb alternatívákat. Elég belegondolnunk: az esemény fókuszában az újgenerációs pénzügyi megoldások és a tőkebefektetések jövője állt, közben viszont… a blockchain és a crypto is terítékre került ebben a nagyon is hagyománytisztelő, konzervatív közegben. Az érdeklődés pedig igen komolynak bizonyult” - mondja Jason, aki maga is jelentős befektetői háttérrel rendelkezik, ha cryptopénzről és blockchainről van szó.    

Érték a kapcsolat és az újgenerációs vásárlás

A konferencia elsősorban a kapcsolatépítésről szól néhány izgalmas kerekasztal-beszélgetéssel és előadással fűszerezve, a blockchain-rajongók számára éppen ezért izgalmas fejlemény, hogy Tim Draper Bitcoin-titán és VC-óriás is részt vett az eseményen, az általa vezetett beszélgetés és előadás pedig komoly érdeklődésre tartott számot. “Nos, az, hogy ő részt vett egy ilyen kaliberű konzervatív eseményen, már önmagában beszédes. Draper szívügye a bitcoin és az újgenerációs vásárlás” - mutat rá King.

“Egy 100 milliárd dolláros iparágról beszélünk, és a Screenist tökéletesen pozicionált termék a dinamikusan növekvő piaci igény kiszolgálására. A Ritossa keretében számos olyan family office-szal is volt alkalmam találkozni, amely rendkívül konzervatív befektetői területeken mozog, némely ezek közül akár 80 különböző iparágban érdekelt, ami elképesztő színes portfoliónak számít.

Ők is teljes mértékben átlátják a kiskereskedelemben zajló változásokat: figyelik, ahogyan Victoria’s Secret kaliberű óriások zárják be fizikai boltjaikat, egyre több nagy márka csökkenti fizikai lábnyomát és nyit új piaci lehetőségek felé. Mindenki tudja, hogy az emberek gyűlölik a reklámokat, így aztán komoly érdeklődést figyelhetünk meg az új technológiák iránt, a mesterséges intelligencia és a big data hatalmas témák, a blockchain pedig egyre szélesebb réteg számára kínál értékes, átlátható alternatívát. A Screenist tökéletesen illik egy már meglévő vásárlási ökoszisztémába, és főként azon befektetők számára vonzó lehetőség, amelyek nagyobb piaci területet kívánnak uralni.”   

A családi vagyonkezelők, vagyis a family office-ok lényegesen másfajta kockázatkezelői attitűddel rendelkeznek, mint amihez más területeken szokhattunk, számukra különösen fontos, hogy biztonságban tudhassák befektetéseiket. Jelenleg épp csak elkezdték az újabb piaci lehetőségek feltérképezését, a régiót jellemző kevésbé szerencsés piaci körülmények miatt ugyanis eddig vonakodtak a nyitástól. Amint a blockchain-színtér bizonyítja, hogy érdemes ebbe az irányba mozdulni, a family office-ok is egyre nagyobb arányban kötelezik el magukat a dinamikusan növekvő iparág mellett.

“A lényeg az, hogy a Screenist a spektrum megfelelő végén áll, és a legkülönbözőbb területekről mutatkozik igény az általa kínált potenciálra. Kell egy kis idő ahhoz, hogy a tech-színtér nagyjaihoz is eljussunk, miközben számos iparág képviseletében várunk nemzetközi befektetőket” - mondja Jason King.

A karácsonyi shopping-szezon kezdetével egyre inkább aktuálissá válik a kérdés: ki hogyan vásárol, és hogy állnak virtuális megoldások tekintetében a nők, akik a (sokszor láthatatlan) érzelmi munka részeként az ünnepi ajándékbeszerzést is menedzselik?

A nõk jobban szeretnek online vásárolni, mint a férfiak

Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a nők inkább a plázákban nézelődnek, míg a férfiak a gép előtt görnyedve - esetleg a mobiljukon, alig öt perc leforgása alatt - rendelik meg a tökéletes ajándékot szeretteik számára. A valóságban azonban a Nielsen friss felmérése szerint a nők 72 százaléka vásárolt online az elmúlt 30 napban, míg a férfiak csupán 68 százalékáról mondható el ugyanez. Mi több, a nők az e-mail-marketingre is nyitottabbak: 14 százalékuk bevallotta, hogy egy mailben talált linkhez köthető legutóbbi vásárlásuk, szemben a férfiak alig 8 százalékával.

via GIPHY

Imádják a kuponokat és az egyéb akciókat

 Amikor egy sokgyerekes anyuka kuponokat ollóz és körbejárja a város legjobb akcióit, azon meg sem lepődünk. Az érdekes viszont az, hogy a nők iskolai végzettségtől, társadalmi osztálytól, pillanatnyi anyagi helyzettől függetlenül imádják az akciókat: 71 százalékuk arról számolt be, hogy legutóbbi online vásárlásuk akciós volt. A női termékek tehát különösen kelendőek, ha árleszállítás is társul hozzájuk.

 Igen, tech-cuccokat is örömmel vásárol a szebbik nem

 Noha az átlagos brit nő élete során nagyjából háromszor annyit költ ruhára, mint férfi társa, a cipőt cipőre halmozó nő popkultúrából ismert sztereotípiája megdőlni latszik: a brit férfiak a fő cipővásárlók, míg a nõk 88 százalékos vásárolt az elmúlt egy évben valamilyen technikai eszközt. A többség egyébként mobiltelefont vagy tabletet.

via GIPHY

 Szívesen használnak appokat

 És ha már telefon, fontos megjegyezni, hogy a nők mintegy 40 százalékkal több mobilalkalmazást töltenek le, mint a férfiak. Igaz, fizetős appok és különféle játékok téren a férfiak viszik a prímet. Sokakat talán meglep a tény, hogy több férfi tölti le és használja a boltokhoz köthető appokat (18 vs 14 százalék), vagyis a nők inkább más csatornákon élik ki kuponmániájukat. Egyelőre, legalábbis - merthogy minden jel arra mutat, hogy a különbség évről évre csökken.

A Facebookon és az Instan a nők az aktívabbak

 A Reddit, a Google+ és a LinkedIn inkább a férfiak terepe (többen vannak jelen és aktívabbak is,  mint a nők), míg a Pinterest, a Twitter, az Instagram és a Facebook női dominanciájú felületek (az utóbbi összetétele pl. 52 nő, 48 százalék férfi a Statista 2018 januári mérése szerint). Úgy tűnik, a női vásárlók számára különösen fontos az interakció a különféle média felületeken. Olyannyira, hogy 55 százalékuk a Nielsen felmérése szerint szívesebben vásárol olyan brandet, amellyel valamilyen személyes kapcsolatba került korábban a Facebookon vagy más felületen.

via GIPHY

A Screenist és a nők

Azzal, hogy a Screenist gyakorlatilag lehetővé teszi az impulzusvásárlást a képernyőn keresztül azáltal, hogy a termékhez azonnal webshopot kapcsol, a fogyasztói magatartás egy egészen új, sajátos aspektusával is kell, hogy foglalkozzunk. A nők esetében az impulzusvásárlás az ünnepek közeledtével nem elsősorban és nem is feltétlenül azt jelenti, hogy mindent beszereznek, ami az adott pillanatban megszólítja őket, hanem inkább egy hosszú, minden szerettük nevét tartalmazó listát képzeljünk el, ami tudatalatti alatt végig ott fut a háttérben, s aminek egyes elemei bizonyos termékek láttán aktiválódnak: “igen, ez az a sál, amire az öcsémnek szüksége van”, “a gyerek pont ilyen konzolt nézett ki magának”. Ezzel együtt azonban a női fogyasztó nem csupán az ünnepek közeledtével, hanem egész évben erős vásárlóerő az e-kereskedelemben, érdemes tehát tudatosan építeni preferenciáira és szükségleteire.

Iratkozz fel most a Screenist hírlevélre, és csatlakozz a Hello Screenist Telegram-csatornához!

A termékelhelyezés nem véletlenül virágzó üzletág: működik, annak ellenére, hogy gyakran tudatában vagyunk annak, hogy befolyásolni akarnak minket. A PQ Media felmérése szerint az amerikaiak 70 százaléka tudja, mi is ez, és 80 százalékukra hat is az valamilyen módon. De vajon mi az, ami hatékonnyá teszi a hirdetésnek ezt a formáját, ami ma már a Screenistnek köszönhetően nem csak a legnagyobb brandek számára elérhető opció

A tudatalattira hat, nem is akárhogy

Hogyan hat a termékelhelyezés az emberi tudatalattira? A termékelhelyezés úgy piszkálja meg a tudatalattinkat, hogy azt észre sem vesszük. Egyes pszichológusok szerint szubliminális üzenetnek számít: a tudat számára sokszor érzékelhetetlen információkról van szó, amelyek azonban hatással vannak viselkedésünkre, jelen esetben a fogyasztói magatartásra.

Még ha azonban realizálódik is bennünk, hogy most nem véletlenül az adott üdítőt issza és az adott autót vezeti kedvenc filmünk főhőse (és esetleg bosszankodunk is miatta), tudat alatt – a pszichológia úgy fogalmaz: implicit módon - úgy kerülünk közelebb a rokonszenves karakterhez, hogy az iránta táplált pozitív érzéseink az általa használt termékre is kivetülnek. Úgy érezzük, hogy úgy azonosulhatunk vele – illetve az általa képviselt értékekkel – a legjobban, ha mi is azt az üdítőt isszuk, azt az autót vezetjük, amit ő. Márpedig a pozitív énképet adó azonosulás (positive self-identification) az, amire az egészséges pszichéjű ember válik.

A termékmegejelenítés működésében az az igazán döbbenetes, hogy még csak nem is kell pozitív karakter az azonosulási vágyhoz. Gondoljunk csak a sorozattörténet egyik legismertebb rosszfiújára, Jockey Ewingra. Hiába szorul ökölbe a kezünk a disznóságai láttán, amikor kedvenc whiskey-ját kortyolja és mosolyog, mi is olyan erősek, hatalmasak, befolyásosak és gazdagok akarunk lenni, mint ő.

A helyzet azonban még ennél is komplexebb: ha ugyanis elképesztően erős ellenérzéseink vannak a karakter és az általa közvetített attitűd felé (nem akarunk erősek, hatalmasak, befolyásosak és gazdagok lenni “ilyen áron”), ez az érzés a termékre nem igazán vetül ki: közel sem annyira legalábbis, mint a pozitív érzések. Egy 2013-as kutatás szerint a whiskey, amit Jockey ivott, továbbra is csak egy brand marad, amit később az ismerősség megnyugtató érzésével fogadunk egy italboltban, bárban, online diszkontban (Zimmerman, 2013).

Márpedig ami ismerős, az máris rokonszenvesebb: nem véletlen, hogy a vonzalom dinamikájában is kimutatták, hogy a hozzánk leginkább hasonló külsejű, társadalmi helyzetű, intelligenciájú potenciális partner lesz számunkra a leginkább vonzó, és ez a vonzalom gyakori találkozásokkal – akár még a randifázis előtt – fokozható (Halberstadt és Pecher, 2013). Hasonló a helyzet a termékkel is: ha sokat látjuk, és ismerőssé válik, rokonszenvesebb lesz: vagyis preferálni fogjuk azt más hasonló termékekhez képest. Márpedig ha a bannervakok vagyunk és a reklámoknál szaladunk ki a mosdóba, a termékelhelyezés már önmagában véve a legjobb út az ismerősség otthonos érzésének megteremtéséhez.  Még ha figyelmen kívül is hagyjuk az implicit, azaz az aktív figyelmi komponenst nélkülöző azonosulási folyamatot a történetben, az ismerősség mindenképpen hat ránk, vagyis a termékelhelyezés kettős fegyverrel “támad” a hatékonyság frontján.

A céltól függ, hogyan használjuk

Egy 2007-es kutatás (Yang and Roskos-Ewoldsen) azt vizsgálta, hogyan hat fiatal fogyasztókra a termékelhelyezés a különféle filmekben. A felmérés egy részeként az egyetemi hallgatókat arra kérték, hogy a mozizás után több termék közül válasszák ki kedvencüket, és bizony - nem túl meglepő módon - a legnagyobb valószínűséggel a képernyőn nemrég látott látott terméket jelölték meg a hozzájuk leginkább közelállóként. Ebben a kontextusban mellékes volt, hogyan jelent meg a termék a filmben: elég volt látni ahhoz, hogy máris preferált változat váljon belőle.

A felmérésből ugyanakkor az is kiderült, hogy a marketingcéltól függően másképp hathat ránk a termékelhelyezés. Ha  egy friss brandet szeretnénk a köztudat szintjére emelni, érdemes külön szerepet adni a terméknek, vagyis a történetbe integrálni azt. Ha azonban egy ismert branddel kapcsolatos preferenciát szeretnénk erősíteni, nem szükséges ilyen mélyre ásni: elegendő az is, ha a brand szerepel a filmben, akár épp csak annyira, hogy a háttérben megjelenjen.   

Nemhogy ez a fajta árnyalt, brand integrációt is magában foglaló stratégia, de maga a termékelhelyezés is kizárólag az óriásbrandek kiváltsága volt korábban, hiszen egyedül ők rendelkeztek az ehhez szükséges szingergiával mind büdzsé, mind szakmai háttér tekintetében. A Screenist segítségével azonban mostantól bárki - a kis cégek is - élhet a termékelhelyezés előnyeivel. Ebben segítségükre van egy teljes transzparenciával működő, blockchain technológiára épülő bidding system, amely a képernyőn látható terméket a legjobb licitet leadó webshophoz irányítja.

A termékelhelyezés ugyanis működik: méghozzá sokkal árnyaltabb, komplexebb módon, mint azt korábban hittük. A Screenist pedig segít, hogy ez az előny bárki számára kiaknázható legyen, a folyamat során az online impulzusvásárlás lehetőségével megajándékozva a fogyasztót.

Az ötlet

“2005-ben ment a mozikban a Constantine - A démonvadász című film, amiben a főszereplő Keanu Reevest - John Constantine szerepében - egy óra kíséri útján. Egy barátomnak ez az óra nagyon megtetszett, olyannyira, hogy azt kérte szülinapjára. Az anyukája megígérte, hogy ha sikerül rábukkanni, megkapja: és ekkor a baráti társaságban elkezdődött az óravadászat - beszél a kezdetekről Jakab Tibor. - Nem volt könnyű dolgunk, hiszen 2005-ben még nem tartott ott a technika, hogy csak úgy rákeressünk a termékre… még mondta is az az óra majdani tulajdonosa , hogy milyen jó volna, ha a teletexten volna egy gomb, amivel csekkolhatnánk, mi van a főhősön.”  

Nos, az óra - egy Oris Big Crown - végül meglett, és nem sokkal később jöttek is a reklámok, amikben feltűnt, vagyis profi termékelhelyezésről volt szó.

Tibor később aztán a mobilfejlesztésekkel foglalkozó Synaptel alapítójaként - úgy 2011 magasságában - többször is visszatért fejben Constantine órájához, mint szülinapi ajándékhoz: érdekelte, milyen mobilos applikáció segítségével deríthető ki könnyen és gyorsan, mit látunk a képernyőn, hogy aztán az azonnal rendelhető is legyen. Be kellett azonban látniuk, hogy 2011-ben még nem tartott ott a technológia: nem volt még 3, vagy 4G, a sávszélesség többnyire elég gyatra volt, a telefonok pedig harvderileg sem voltak azon a szinten, hogy hozzák az apphoz szükséges környezetet.

A kezdetek

2014 végén viszont már egészen jó készülékek voltak, a kutatás-fejlesztés, vagyis a kreatív tudásbázis célzott, szisztematikus bővítése nagyjából ezen a ponton kezdődött a termékhez. Tibor és a munkatársai hamar felismerték, hogy az object recognition alkalmazása (tárgyfelismerés) halva született ötlet, hiszen ez még az olyan óriásoknak sem sikerült, mint a Google vagy az IBM. Úgy tűnik, mesterséges intelligencia még ha képes is arra, hogy kép alapján felismerjen egy tárgyat, a pontos paraméterek belövésére már alkalmatlan.

Evidensnek tűnt, hogy az idő közben egyre jobban terjedő QR-kódok képbe kerüljenek, amelyek sok infót hordoznak - több teszt is bizonyította azonban, hogy nem ez lesz a megoldás. “Felmerült a képernyőmarkerek elhelyezése is, de a probléma adott volt: hogyan közvetíthetünk így a user és a content provider között? Ez a megoldás kiszolgáltatottá tett volna bennünket, ami a business modellt ölné meg” - emlékszik a kezdetekre a CEO, aki 2012-ben akkori vállalatának értékesítését követően nem csak egy jól sikerült exittel, hanem a cégépítésben szerzett komoly rutinnal lett gazdagabb.  

“Végül a közben egyre több területen forradalmi változásokat ígérő blockchain technológia volt az, ami a kulcsnak bizonyult a megoldáshoz. Ennek a forradalmi technológiának a megjelenése tette lehetővé, hogy akár tízezreketnek adjunk munkát a világ bármely pontján úgy, hogy mind az egyes munkafolyamatok, mind pedig az elszámolás teljesen átlátható marad. Épp ez a transzparencia az, aminek köszönhetően a nekünk dolgozók és a partnerek egyaránt átlátják a Screenistnél zajló folyamatokat” - teszi hozzá Tibor.

A csapat

“Azt, hogy a folyamat során hányszor hallottuk a “nem lehetséges” kifejezést, el sem tudom mondani. Ezért is nagy kedvencem a Google-könyv, hiszen amikor ők 1998-ban létrehozták a céget, hogy “rendszerezzék és mindenki számára hozzáférhetővé tegyék a világ valamennyi információját”, sokan kinevették őket, hogy ez bizony nem lehetséges, de legalábbis 30 ezer év kell hozzá. Notórius ellentmondóként bizonyítani akartam, hogy mi is elérjük a célunkat” - mondja a félmosollyal a szája szegletében Tibor.

A Screenist csapata tudatos építkezés eredménye: aki most a cégnél dolgozik, az nagyon tudja a dolgát. “Az elhivatott, céltudatos emberekben hiszek, akik profiként dolgoznak. Nem vagyok barátságos főnök, és nem játszok multit a saját pénzemen, én ebben az igazgatói székben a befektetőket képviselem: a célom az, hogy befektetésük profitot termeljen, ne költséget” - fogalmazza meg hitvallását a vezérigazgató, és ha belegondolunk, hogy a projekt mögött álló csapat 1 millió dollárt invesztált a Screenistbe, nincs kétségünk, hogy egy egészen újszerű, forradalmi termék sikerét kísérheti végig az, aki most nyit feléjük…  

A Screenist jelenleg maga mögött tudta a stealth mode-ot, és a kommunikatív módra váltva megkezdte a közösségépítést, az elmúlt időszakban pedig több új befektető is jelentkezett. Bárki feliratkozhat a cég hírlevelére, a Hello Screenist Telegram-csoportban pedig kérdésekre is szívesen válaszol a csapat.

Utáljuk a reklámokat: ha a tévében megy, kimegyünk egy sörért, a netet böngészve bannervakok vagyunk, a videók előtt a 30 másodperces spotokat is ugorjuk, ha nem tiltjuk. De akkor vajon hogyan juthat el a termékek híre az átlagfogyasztóhoz úgy, hogy az még hálás is legyen ezért? A kulcs a termékelhelyezésben rejlik, ami ma már több annál, ami valaha volt.

Nézzük csak, honnan is indul a Product Placement (aka: PP) története. Nem a XXI. század találmánya, de még csak nem is a mozgóképhez kötődik: amikor 1827-ben megjelent Verne híres regénye, a 80 nap alatt a Föld körül, hajózási vállalatok tucatjai kezdtek lobbizni, hogy cégük neve helyet kapjon a történetben, míg az egyik első hollywoodi film, amiben feltűnt egy tábla Hershey-csoki, az 1927-es Wings volt.

Na de hogy is volt ez anno? 

Kezdetben, a némafilmek idején, az 1920-es években a játékfilmekben azért jelentek meg egyes termékek logói, majd később maguk a termékek a háttérben, hogy életszagúvá váljon a sztori, és a nézők elhiggyék azt, ami a képernyőn történik. “Ez az egész itt és most zajlik, ő is azt a mosóport használja, amit te” - üzenték ezek a bevillanások. A szakirodalom passzív termékelhelyezésként utal arra az időszakra, amikor még aligha volt üzleti tudatosság a háttérben felsejlő logók és termékek mögött.

Természetesen hamar kiderült, hogy a hollywoodi csillagok kezében feltűnő üdítő vagy cigaretta mindennél vonzóbb cucc a néző számára, a néhány másodperces bevillanások pedig markánsan befolyásolják a fogyasztói magatartást. A 60-as évekre már komoly iparág épült a pp köré. Eleinte csupán az volt a cél, hogy a termék minél gyakrabban tűnjön fel a brand recognition növelése érdekében, a következő lépés viszont már a termék tudatos integrációja volt a storyline-ba: itt a holmi a forgatókönyv szerves része, akár egy karakter szimbóluma: mint pl. Az Omega-óra a James Bond-filmekben vagy a Tuborg-sör a dán vígjátéksorozatban, az Olsen-bandában.

A 2000-es évek elejére világossá vált, hogy a termék mellett magát a brandet is érdemes integrálni a történetbe, ami persze egy sor erőltetett, néhol már röhejbe hajló helyzetet eredményezett, elvégre az imázsépítésnek ez a formája nem mindig vág egybe a művészi célokkal. Az olyan filmek, mint a Google cégpolitikáját magasztaló The Internship szakmai berkekben rengeteg negatív kritikát kapott, ugyanakkor a Red Bull híres Project Stratos-a százezreket ültetett a képernyő elé, élőben.

Manapság egy top-produkció mögötti ügynökség akkor elégedett, ha olyan sajátos koprodukció jön létre a produkciós iroda és a brand között, amely egyedi, személyre szabott módon vonja be a brandet és a hozzá kapcsolódó terméket a kreatív folyamatba, a néző-fogyasztó pedig akkor boldog, ha mindeközben igényes, értékvezérelt, izgalmas tartalommal találkozhat. Olyasmivel, amit szívesen néz, olvas, ami megszólítja és hasznára válik.

Óriási piacról van szó: csak az Egyesült Államokban évente 67 milliárd dollárt költenek a cégek reklámra. A PQ Media felmérése szerint 2017-ben több mint 13,7 százalékkal nőtt a pp-piac. Dinamikusan duzzadnak a számok: míg 2012-ben 4,75 milliárd dollárt költöttek a cégek pp-re, ez a szám 2019-re várhatóan 11,44 milliárd lesz. És hogy mi a helyzet a hatékonysággal? Amikor egy 2016-os felmérésben átlag amerikaiakat faggattak, kiderült, hogy 77 százalékuk tudja, mi az a termékelhelyezés, és 80 százalékukra hat is az valamilyen módon.

  Jól hangzik, ugye? A gond csak az, hogy a product placement legmagasabb szintje – hiszen itt erről van szó – csupán egy szűk réteg számára elérhető: profi sales csapat és kreatív team, valamint rengeteg pénz és tökéletes termékkapcsolás szükséges ahhoz, hogy működjön. Nem csoda, hogy a YouTube-vloggerek alig több mint 3 százaléka keres többet egy egészen minimális összegnél: a kis költségvetésből dolgozó tartalomgyártók tömegei számára nem opció az ilyen kaliberű háttérmunka - így a nagy pénzek is elmaradnak

Így volt ez legalábbis eddig: a magyar Screenist ugyanis a minőségi, prémium pp-t gyakorlatilag bárki számára elérhetővé teszi. A Screenist különlegessége nem csupán abban rejlik, hogy a nézőt fogyasztóvá transzformálja a neten eddig elképzelhetetlennek tűnő impulzusvásárlás lehetőségével, hanem a hirdetők számára is kinyílnak a kapuk, amelyek azelőtt zárva maradtak előttük: a big data-ból szűrt adatok megmutatják, hogy hol a legjobb a konverzió, a blockchain alapú elszámolási rendszeren nyugvó video ads bidding pedig GG ahhoz a webshophoz irányítja a vásárlót, aki a legtöbbet kínálja az adott product placementért.  

Ezzel a hirdetési világban korábban ismeretlen forradalmi változással a termékelhelyezés nemcsak hogy költséghatékonyabb lehet, hanem a jobb konverzió mellett szélesebb tömeget is érhet el, így akár a YouTube, vagy Instagram felhasználókhoz is egyszerűen el lehet juttatni a kívánt terméket - ők pedig egyetlen kattintással, akár impulzusszerűen is megvásárolhatják vágyuk tárgyát.

Így lesz az egykori, tartalmat hitelesítő ötletből a világ legcoolabb online boltja, amiben a legszebb talán az, hogy bárki számára elérhető, és ehhez még csak dollár milliárokra sincs szükség.